Nem csak a jo pap, a jo tanar is holtig tanul. En most tanulok rendesen ZH-t
iratni. Megprobalom kovetni egy nagy elodom peldajat, aki a kiovetkezokeppen
ir:


	Ez igen! Erre számítottam! Bámulnak maguk elé, mint borjú az új
kapura.
	Még nem tértek magukhoz az elso megdöbbenésbol. Ezt a példatípust
direkt nem vettük gyakorlaton. Valamit a ZH-ra is kell tartogatni! Úgy
teszek, mintha rájuk sem figyelnék. Hadd kezdjenek mozgolódni! A Kovács már
lapozgatja is a könyvet. Azt hiszi, nem látom. Simán elkérhetném. De minek?
Úgyis rossz képletet másolt ki. Úgyis elégtelent kap, és nem is voltam
szigorú. Még puskázhatott is.
	Ah! Barabás rátalált a jó képletre. Legalábbis azt hiszi.. De téved.
A jó képlet nincs is benne a könyvben. Helyesebben benne van, csak hibásan.
Nem véletlenül választottam ezt a példát. Itt ma mindenki egyest ír.
	Azért ülök én itt. Majd legközelebb rendesen felkészülnek. Akkor
kapnak egy primitív példát, amit még egy általános iskolás is meg tud
oldani.. Éppen ez fogja megzavarni oket. Nem hiszik el, hogy egy osztás meg
egy szorzás az egész. Egy olyan képlet, amit még a kettes szintu általános
iskolások is tudnak. Elbonyolítják majd az egészet. Aki pedig megcsinálja,
azét azért nem fogadom el, mert nem általános iskolás módszerekkel kell
dolgozni. Legalábbis a hallgatóknak nem.
	Megadtam azt a mennyiséget is, ami tévesen benne van a könyvben. Így
nem gyanítanák semmit. Amúgy is több adatot írtam fel azok kedvéért, akik
megszokták, hogy az összes adatot, amit megadtak, fel kell használni. Addig
osztanak, szoroznak, amíg ki nem jön a kérdéses mennyiség. Ez ma legalább öt
elégtelent fog szülni.
	Helyes! Barabás kirakta a dolgozatát a pad szélére, a háta mögött
ülo már másolja is. A Szepesi meg leírta egy kis fecnire a példát, s odaadta
az elotte ülonek. Nagyszeru! A várt sebességgel terjed az egyes.
	A Horváth túl akar járni az eszemen. A szerencsétlen nem tudja, hogy
ez eddig csak a feleségemnek sikerült. Jól felkészült a ZH-ra, a képletet is
tudja. Már legalább öt perce készen van, és büszkén feszít. Na nem sokáig.
Számítottam rá, hogy nem lehet semmivel sem megzavarni. Ezért még tegnap
délután felírtam a padjára a helyes összefüggést. Most szépen  odaballagunk
hozzá, és véletlenül észrevesszük.
	Na, ez megvolt. Még neki állt feljebb. Nagyon elkanászodtak a mai
fiatalok. Régen sokkal jobb volt. Nem kellett ennyit manoverezni. Csak a
teljesen kész, hibátlan dolgozatokat fogadtam el, melyek végeredménye is jó
volt. Persze olyan adatokat adtam meg, s olyan képletekkel kellett számolni,
hogy logarléccel az atyaúristen sem tudta volna befejezni idoben. De ezek
a rohadt számológépek megnehezítették a dolgomat. Ám kifogni nem tudnak
rajtam.
	Úgy látom, mindenki befejezte, beszedhetem. Így kell ZH-t íratni!
Nem kell utána órákig veszodni. Az egészet kijavítom egy perc alatt.